Főoldal


A Hajdúböszörményi Görög Katolikus Templom története

 

Mint a meglévő okmányok igazolják, az egyház 1427-ben alakult, 1654-ig görög-keleti szertartású papokról és azok működéséről feljegyzéseket az eredeti okirat nem tartalmaz.

Városunk egykori neve: Rác Böszörmény is jelzi, hogy már korai időktől jelen voltak a bizánci szertartású, feltehetően szerb keleti keresztények, a Lazarevics majd Brankovics szerb uralkodók birtoklása idején már a XV. században. Kezdetekben két fatemplomuk lehetett. 1485-ben Brankovics István halála után, felesége Angyelika, Böszörménybe látogatott és felépítette az első görögkeleti templomot. A második fatemplomot akkor építették, amikor a hajdúk letelepedtek városunkban. 1646 környékén megalakult a hazai görögkatolikus egyház. 1654-ben Busztik Bazil szolgálta a híveket. A böszörményi fatemplom kárpátaljai stílusban épült. 

A XVII. század elején még harangot is öntöttek eleink. „A legkisebb harang rígen a Ratzoké vala 1619.” Majd, amikor a keletiek a mai Káplár Miklós utcában telket kaptak iskola, parókia, tanítói lak számára, felépült a kőtemplomuk is, amelynek alapjait 1740-ben rakták le. Az egyszerű falusias népi barokk templomhoz 1767-ben építettek tornyot, majd 1805-ben bővítették a hívek számának növekedésével. A városalapító ősök, nagyon bölcsen, külön negyedet jelöltek ki számukra, a vallási villongások elkerülése érdekében. E városrészt „rác oldalnak” vagy „orosz oldalnak” nevezték. Ebben a templomban 1817-ben Szűcs János ikonfestő mester által készített díszesen aranyozott ikonosztázion volt, amelyet 1858-ban fel kellett újítani beázás miatt. Végül 1892-ben ezt a templomot is lebontották, hogy új monumentális templomot építsenek. Az építést Orosz Gyula és Varga László lelkészek kezdeményezésére Wirth József és Kolacsek Vilmos kassai építőmesterek végezték, akik a kassai kéttornyú új görögkatolikus templomot tekintették mintának. Sajnos nem jól mérték fel a talajviszonyokat és már az 1894-ben építés közben repedések jelentkeztek a hajón, emiatt még perre is sor került, de a javítások után, 1897-re elkészült a belső díszítés is. A falak és a mennyezet freskóit Fenczik Kornél és Hoitsy Fridolin, a Munkácsi Egyházmegye festői készítették. A felépült kéttornyú késő romantikus-eklektikus stílusú templomot 1898. május 8-án Firczák Gyula, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke szentelte fel. A templom külön érdekessége, hogy az egyházmegyében a görögkatolikus templomok közül összesen három olyan templom van amelyik két toronnyal rendelkezik ebből az egyik a mi templomunk.  Ikonosztáziont ekkor nem tartalmazott a templom, de színvonalas, hatalmas főoltárral, seccokkal, szecessziós mellékoltárokkal és padsorokkal díszítették. A templom folyamatos renoválásra szorult, javítani kellett 1906-ban és 1910-ben is. A javítási kísérletek rendre kudarcot vallottak, végül az épületet 1979-ben életveszélyessé kellett nyilvánítani a boltozat megszakadása és a látványos állagromlás után. A templom tetőzetének leszedése után a falakat 1983-ban lebontották robbantásos módszerrel. E művelet után csak a tornyok és az ezeket összekötő homlokzatrész maradt meg. Évekig pucolták a téglákat az emberek. Az új neobizánci stílusú, görög kereszt alaprajzú, oktogonális faszerkezetű kupolával fedett centrális terű, kisebb templomhajó terveit Bana József készítette, alapozása 1984-ben kezdődött el. Az új templomot 1988. augusztus 21-én Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök szentelte fel. Mivel ikonosztáz nélkül tulajdonképpen nem is igazi templom a keleti templom, Dr. Nagymihályi Géza művészettörténész parókus idejében, megszülettek a tervek a képfal állítására, amelyet Maklári Zsolt ikonfestő készített. 2004. március 21-én nagy ünnepélyességgel szentelte fel Dr. Keresztes Szilárd püspök atya.

Ennek a templomnak külön érdekessége, sajátossága, hogy a két torony alatt, 2004-ben Toronygalériát alakítottunk ki mondhatni, hogy kulturális központja is ez a templomunknak. A hitélet fontos kiegészítője, kortárs művészeti és gazdag egyháztörténeti kiállításnak ad helyet.

A templomban egyetlen harang van, a nyugati toronyban, amelyet König Frigyes öntött Aradon 1897-ben és a torony építésével együtt került beépítésre. Ez lehetett az oka annak, hogy a keleti torony két kisebb harangja háborús rekvirálás áldozata lett, míg ez a 1250 kilogrammos harang a helyén maradt, mert nem tudták kivenni. Jelenleg használaton kívül áll, mivel többször is megrepedt.

2006-ban új tetőfedést kapott a templom, mivel folyamatosak voltak a beázások. Majd teljes körű külső felújítás következett.

2012-ben Uniós támogatásból Ifjúsági szálló épült a templom telkén a templom stílusában.

2017-ben a templom mellett álló kőkereszt felújításra került.

Ezzel egyidőben lett felszentelve a templom kertben létesült játszótér is.

2017 nyarán a régi parókia és hittanterem lebontásra került.

Az 1898-ban felszentelt templom mellé épült papi lakás, de az egy évszázad alatt lakhatatlanná vált. 100 év után épült parókia, Isten kegyelméből a püspökség támogatásával és a hívek adományaiból.

2018 tavaszán az új parókia építése elkezdődött. Őszre elkészült és december 9-én, Szent Anna csodálatos foganásának napján szentelte fel Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya.

2017-től a – 2012-ben épült Ifjúsági Szálló – Mamre Szálló néven működik, mely 13 egyszerűen, de praktikusan berendezett szobával rendelkezik, 1–5 ágyas elhelyezéssel 30 fő részére tudunk szálláslehetőséget biztosítani. Gyermek vendégeink nagy örömére a templomkertben minden igényt kielégítő játszótér található, amely mellett bográcsozási, grillezési lehetőség is van. Jól felszerelt konyha is használható mindenki számára.

Hajdúviden található még egy lakóházból kialakított kápolna is, fakereszttel az udvarán.

Alapítás éve: XVII. sz. első fele

Anyakönyvek: 1750

Templom elnevezése: Istenszülő elszenderedése

TEMPLOMBÚCSÚ: Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15.

1654-től Szolgálattevő személy(ek):

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  • 1827-1836 Fejér Pál parókus
  • 1919-1920 Mitró János segédlelkész
  • 1927-1951 Véghseő Dániel parókus
  • 1955-1956 Körte Ferenc segédlelkész
  • 1956-1958 Virányi György segédlelkész
  • 1960-1963 Szántai Miklós Máté OSBM segédlelkész
  • 1963-1966 Janka György segédlelkész
  • 1966-1970 Káplár István segédlelkész
  • 1969-1988 Dr. Simon Sándor
  • 1988-2004 Nagymihályi Géza parókus
  • 2004-2016 Sási Péter parókus
  • 2016- Bodogán László parókus